Sajtótájékoztató 2010. szeptember 23-án

A Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése kapcsán elkészült a tervek és a részletes megvalósíthatósági tanulmány. Beadásra kerülhet a megvalósíthatósági szakaszra vonatkozó pályázat. E mérföldkő kapcsán tartottunk 2010. szeptember 23-án, Sármelléken, sajtótájékoztatót.

A képaláírások és a nagyobb méretű képek megtekintéséhez kattintson a képekre!
Szabó Vendel, Sármellék Község polgármestere, Berkenyés István, Zalavár Község polgármestere, Ferenci Balázs, a KvVM FI projektmenedzsere és Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere (balról jobbra) tájékoztatta a média képviselőit meghívott vendégek, a média képviselői A projekthez kapcsolódó minden dokumentáció, a részletes megvalósíthatósági terv megtekinthető volt minden érdeklődő számára. Interjút készít Karafa Balázzsal Rikli Ferenc, az MR6 tudósítója Interjút készít Berkenyés Istvánnal a Keszthelyi TV Interjút készít Szabó Vendellel Teszler Vera
Szabó Vendel, Sármellék Község polgármestere, Berkenyés István, Zalavár Község polgármestere, Ferenci Balázs, a KvVM FI projektmenedzsere és Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere (balról jobbra) tájékoztatta a média képviselőit

Szabó Vendel, Sármellék Község polgármestere, Berkenyés István, Zalavár Község polgármestere, Ferenci Balázs, a KvVM FI projektmenedzsere és Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere (balról jobbra) tájékoztatta a média képviselőit

meghívott vendégek, a média képviselői

meghívott vendégek, a média képviselői

A projekthez kapcsolódó minden dokumentáció, a részletes megvalósíthatósági terv megtekinthető volt minden érdeklődő számára.

A projekthez kapcsolódó minden dokumentáció, a részletes megvalósíthatósági terv megtekinthető volt minden érdeklődő számára.

Interjút készít Karafa Balázzsal Rikli Ferenc, az MR6 tudósítója

Interjút készít Karafa Balázzsal Rikli Ferenc, az MR6 tudósítója

Interjút készít Berkenyés Istvánnal a Keszthelyi TV

Interjút készít Berkenyés Istvánnal a Keszthelyi TV

Interjút készít Szabó Vendellel Teszler Vera

Interjút készít Szabó Vendellel Teszler Vera

Lakossági fórum Zalaváron és Sármelléken

2010. szeptember 23-án lakossági fórum keretében is tájékoztattuk az érdeklődőket a Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése projektelőrehaladásról Zalaváron és Sármelléken is.

A képaláírások és a nagyobb méretű képek megtekintéséhez kattintson a képekre!
A zalavári lakossági fórumon Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere, valamint Berkenyés István, a község polgármestere tájékoztatta az érdeklődőket A fórumon résztvevői A sármelléki lakossági fórumon Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere, valamint Szabó Vendel, a község polgármestere tájékoztatta az érdeklődőket A fórum résztvevői
A zalavári lakossági fórumon Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere, valamint Berkenyés István, a község polgármestere tájékoztatta az érdeklődőket

A zalavári lakossági fórumon Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere, valamint Berkenyés István, a község polgármestere tájékoztatta az érdeklődőket

A fórumon résztvevői

A fórumon résztvevői

IA sármelléki lakossági fórumon Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere, valamint Szabó Vendel, a község polgármestere tájékoztatta az érdeklődőket

A sármelléki lakossági fórumon Karafa Balázs, az EDiCon Kft. projektmenedzsere, valamint Szabó Vendel, a község polgármestere tájékoztatta az érdeklődőket

A fórum résztvevői

A fórum résztvevői

Uniós segítséggel számoljuk fel a szennyezést!

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

A szovjet hadsereg 1991-es kivonulása után jelentős kerozin-, benzin- és gázolajszennyezés maradt vissza a sármelléki volt szovjet katonai repülőtér területén. A Sármellék és Zalavár község tulajdonában levő, a két település között található, mára polgári forgalmat bonyolító repülőtér területének kármentesítése lassan két évtizede napirenden van (1). A környezetre és az egészségre kockázatot jelentő szennyezés eltávolítása meghaladta az önkormányzatok anyagi lehetőségeit, a kármentesítésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv - Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Szennyezett területek kármentesítése feladatainak elvégzése” konstrukciójának (KEOP-2.4.0) kerete ad lehetőséget. A KEOP Európai Uniós társfinanszírozása segítségével sok év után végre megkezdődhetnek a munkálatok.

A 380 hektáros területen, elhelyezkedő repülőteret eredetileg a Magyar Néphadsereg alakította ki a II. világháborút követő években, majd 1957-ben vették át a létesítményt a szovjet csapatok. A csapatok rendszerváltozást követő kivonulása után hátra maradt környezeti terhek rendezése állami feladatként maradt fenn, mivel a szennyező fizet elv ez esetben nem alkalmazható. A repülőtér 1991 áprilisától polgári repülőtérként üzemel, azóta újabb szennyeződés nem került a környezetbe. 2002 közepén került át a repülőtér területe állami tulajdonból a két érintett önkormányzat tulajdonába.

Az üzemanyagot a repülőtér különböző pontjain elhelyezett két nagyobb tartálycsoportban, és több kisebb, többnyire földalatti tartályban tárolták. A repülőgépek üzemanyag-ellátása, egyrészt a tartályoktól a hangárokba vezető csővezetékeken keresztül, másrészt a kifutópálya északi részének keleti oldalán sorakozó töltőcsonkokon keresztül történt. Az egykori műszaki meghibásodások és nem rendeltetés szerinti, illetve gondatlan használat következtében a tartályokból és csővezetékekből talajba kerülő üzemanyagból a talajvízbe beoldódó szénhidrogén szennyezés a repülőtér igen nagy részét érinti. 1991 és 1994 között sürgős kármentesítési munkálatokat (talajvíz-kitermelés, szivárgó rendszer, résfal-építés, stb.) végeztek el a területen, ezen belül a lakott területhez legközelebb fekvő, legnagyobb környezeti és humán egészségügyi kockázatot jelentő szennyeződési gócpontban („D” beavatkozási terület). A 2005-ben elkészített tényfeltárás mind a földtani közeg, mind a felszín alatti víz vonatkozásában egészségre veszélyes, karcinogén szénhidrogén (TPH, BTEX, PAH) szennyeződésről számol be, amelynek felszámolására, a terület kármentesítésére kötelezte az illetékes Felügyelőség a Projektgazdát.

A 2009-ben és 2010 év elején végzett aktualizáló tényfeltárási eredmények szintén azt támasztották alá, hogy a korábban a területen elvégzett kármentesítési munkálatok (1991 és 1995 között) nem hozták meg a kellő eredményt. A szennyezés ugyan részben lokalizálásra került, de az jelenleg is jóval az elfogadható kockázatot jelentő mértékben van jelen a területen, így a szennyezés által előidézet egészségügyi és környezeti kockázatok jelenleg is fennállnak. A feltárt szennyezés veszélyezteti a környék felszín alatti kútjait, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot és a Kis-Balatont.

A kármentesítés előkészítése részeként az elmúlt évben elvégzett tényfeltárási munkák során mintegy 202 db furat került kialakításra a szennyezéssel érintett területrészeken, a mélyített furatokból összesen 2765 talaj- és talajvíz-mintát vettek, melyek elemzése során 1905 db analitikai vizsgálatot végeztek el. A vizsgálati eredmények kiértékelése után a szennyezett területek nagysága és a szennyezőanyagok elterjedésének pontosabb lehatárolása is megtörtént. Az elvégzett tényfeltárási munkálatok eredményei alapján megállapíthatóvá vált, hogy a repülőtér kb. 380 hektáros területéből kb. 49 hektár szennyezett szénhidrogén származékokkal, 18 hektár pedig szervetlen szennyezőkkel. A meghatározott és a területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett talaj és földtani közeg mennyisége kb. 295.000 m3, a felszín alatti víz mennyisége kb. 64.000 m3(2).

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a repülőtér 380 hektáros területéből kb. 49 hektár szennyezett szénhidrogén származékokkal, 18 hektár pedig szervetlen szennyezőkkel. Toxikus nehézfém szennyezettség is előfordul 1583 m2, (2100 m3 föld). A szennyezett talajvíz mennyisége (B) határérték felett 148.770 m 3 – ebből D területen 126.000m3, a toxikus fémmel szennyezett víz mennyiség része a szénhidrogénnel szennyezett víznek. A „D” kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett talaj és földtani közeg mennyisége kb. 295.000 m3, míg a „D” érték felett szennyezett felszín alatti víz mennyisége kb. 64.000 m3. A „D” kármentesítési célállapot határértéket meghaladó felszín alatti víz kezelése háromszoros vízmennyiség átforgatását igényli.

Jelen, most záruló projekt előkészítési szakasz célja a volt szovjet katonai repülőtér területén feltárt, a felszín alatti vizekben és a földtani közegben bekövetkezett, legnagyobb részben kerozin, kisebb részben benzin és gázolaj eredetű szénhidrogén szennyezettség által okozott szennyezés kármentesítésének előkészítése, a vonatkozó jogszabályok, valamint a pályázati struktúra által meghatározott tervek, dokumentációk elkészítése volt.

A helyi lakosság támogatja a projektet: egy az előkészítési szakasz keretében végzett közvélemény kutatás szerint a két település lakosságának döntő többsége, több mint háromnegyede szükségesnek tartja a szennyezés eltávolítását (3).

Közvélemény-kutatás: „A Sármellék és Zalavár felmérés 60 fős, véletlenszerűen kiválasztott 16 éven felüli lakosságág körében készült, telefonos megkérdezés formájában. A 26 véleményvezért személyesen kerestük fel, és mélyinterjú formájában tájékozódtunk a véleményükről a fenti kérdésekben.”

A megkérdezettek 76%-a szükségesnek tartja a munkálatokat, 7% az ellenkezőjét gondolja, 17% pedig nem tudja. Döntéshozók/civil vezető döntő többsége hasznosnak és szükségszerűnek látják, főleg a Kis-Balaton és az ivóvízkészletek megóvása érdekében, bár páran szükségtelennek tartják.

A projekt mindkét megkérdezett csoport szerint jótékony hatással lesz a környezetre és a környéken lakókra egyaránt. A lakosok szerint róluk szól a kármentesítés: a megkérdezettek 49%-a szerint a lakosságot érinti leginkább a kármentesítés, 10% szerint az önkormányzatot, 8% szerint a repülőteret, 22% pedig nem tudja.

A kármentesítési kivitelezési feladatok elvégzése céljából létrejött 2010 márciusában a Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás, melyet a két érintett (tulajdonos) önkormányzat hozott létre. Így tehát a megvalósítási szakaszra pályázó szervezet a kimondottan erre a célra létrehozott Társulás.

A Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítési feladatai az előkészítési szakasz után a megvalósítási szakasz küszöbéhez érkeztek. Ennek első lépéseként kerül benyújtásra a második fordulós – megvalósítási szakaszra vonatkozó – pályázati dokumentáció a Közreműködő Szervezethez.

A projekt előkészítési szakasz keretében, annak eredményeként a második fordulós pályázathoz szükséges, a vonatkozó jogszabályok által meghatározott dokumentációk és tervek elkészítésre kerültek, amelyeket a területileg illetékes Hatóságok határozatukban elfogadtak.

A pozitív támogatási döntést követően a Támogatási Szerződés megkötésére várhatóan 2011. januárjában fog sor kerülni. Ez egyben a kármentesítés kivitelezési munkálatainak megkezdését is jelenti, amelyet a terület előkészítése előz majd meg. A projekt zárási időpontja, a szennyezés által előidézet kockázat elfogadható szintre történő csökkenése, – amely egyben a meghatározott és kitűzött céljainak az úgynevezett „D” kármentesítési célállapot határértékek elérését is jelenti – 2015 júniusáig fog megtörténni.

A kármentesítési feladatok elvégzésére (kivitelezés, irányítás, ellenőrzés nyilvánosság tájékoztatása, stb.) a pályázó szervezet, az Önkormányzati Társulás a hatályos Közbeszerzési Törvény figyelembe vételével fogja kiválasztani a projektben részt vevő szervezeteket.

A beruházáshoz szükséges tervek oly módon kerültek elkészítésre, hogy a kivitelezési és üzemeltetési munkálatok a lakosság nyugalmát, életét és a területen jelenleg is működő repülőtér működését a legkisebb mértékben sem befolyásolják. Ezt a felmérések szerint a lakosok is tudják: a felmérés szerint a helyi lakosság kétharmada nem tart semmitől a kármentesítés kapcsán. A kármentesítéstől az önkormányzat és a felmérések szerint a lakosság is (4) azt várja, hogy tisztább és egészségesebb lesz a környezet a térségben. Ivóvízkészleteink, valamint védett természeti értékeink veszélyeztetése csökken a szennyezettség felszámolásával. A beruházással nőhet a környék turisztikai presztízse és akár az ingatlanok értéke is emelkedhet. Tehát végre egy olyan beruházás kezdődhet meg hamarosan, melynek nincsenek vesztesei, amelyben nincsenek ellenérdekelt felek.

Közvélemény-kutatás: Ön szerint mennyire lesz pozitív hatása a kármentesítésnek a tisztább, egészségesebb környezetre?