A repülőtér és környezete
A repülőtér története
Sármellék és Zalavár községek külterületén helyezkedik el az összesen 380 ha területű volt szovjet katonai légikikötő, melynek helyén napjainkban a Fly Balaton Airport polgári repülőtér működik.
Sármellék a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon, Zalavár a Kis-Balaton két tározója közötti földnyelven található.
Az építéshez 1950-es évekbe fogtak hozzá. A II. Világháborút követően a Magyar Néphadsereg vette használatba a repteret. Ezt követően 1962-ben politikai okok miatt az itt állomásozó magyar katonák helyet cseréltek a pápai orosz repülőtér személyzetével. Ezután – egészen a rendszerváltásig – orosz katonai bázisként működött. A 380 hektárnyi területen felépített lakótelepen egy teljes orosz repülőszázad és a tisztek családtagjai éltek a környező településektől elszigetelten. Ebben az időben, ez volt a Magyarországon állomásozó orosz haderő egyik legnagyobb alakulata. A kis városként működő katonai létesítményt összesen 177 épület és 41-42 repülőfedezék alkotta. A szovjet katonák 1990. október 4-én hagyták el a helyszínt.
A repülőtér 1991 tavaszától polgári forgalmat bonyolít. Az orosz légierő kivonulása után egy vállalat kibérelte az épületeket, és nekilátott azok átalakításának, hogy alkalmassá tegye a polgári légi közlekedésre. 1995 áprilisától az üzemeltetést átvette a Zalavár - Sármellék Airport Kft., melyet a névben is szereplő két település önkormányzata alapított. Érdekesség, hogy a Kft-ben jelenleg tulajdonos a Danubius Rt. is, mely szállodákat üzemeltet a közeli üdülőhelyeken, Hévízen és Keszthelyen.
A sármelléki repülőtér 2004-ben a regionális fejlesztési alapból 300 millió forintos támogatásban részesült, amit a Balatoni Fejlesztési Tanács további 65 millió forinttal egészített ki. A támogatásból a fejlesztési terveket finanszírozták.
Ezt követően a két önkormányzat hosszú távú együttműködést kötött a Cape Clear Aviation Kft-vel, amely jelentős ráfordítással teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármelléki létesítményt. A minden igényt kielégítő utas terminált 2006 áprilisában adták át.
Döntés született arról is, hogy egy újabb, több mint egymilliárd forintos beruházás keretében 2,5 ezer négyzetméteres cargo-terminált és egy hatezer négyzetméteres logisztikai központot építenek. Ennek köszönhetően a DHL 2007 őszétől logisztikai bázist üzemeltet Sármelléken, amit különböző, elsősorban anyagi okok miatt 2008 végén meg is szüntet.
A repülőtér kifutópályája az 1982-es átépítés során nyerte el jelenlegi méretét (2500x60 m). Heliporttal, éjszakai világítással és műszeres megközelítést segítő berendezéssel is rendelkezik így éjszaka, valamint rossz látási viszonyok között is biztonságosan használható.
2010-ben két országból, három légitársaság repül Sármellékre, 7 desztinációval kötve össze a Balaton légikikötőjét. 2011-ben a Lufthansa és a mindössze az egy éves Hamburg Airways charterek repülnek Sármellékre. A repülőtér 2011 júliusában ismét tulajdonost váltott. A jogokat jelenleg egy hazai befektetőcsoport a Turisztikai Hungária Kft. birtokolja.
Az érintett terület bemutatása
A sármelléki repülőteret szinte körülöleli a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A legközelebb eső természetvédelmi terület a Keszthelyi Kastélypark és a Hévízi-tó, melyek a repülőtértől mintegy 10 km-re-északra találhatók. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park határa viszont alig 100 méterre húzódik a repülőtér keleti határától.
A sármelléki repülőtér környékén számos Natura 2000-es közösségi jelentőségű élőhely és különleges madárvédelmi terület is található. A repülőtértől egy kilométerre terül el az Alsó-Zala-völgy, a Kis-Balaton viszont a repülőtértől alig 100 méterre kezdődik. Tíz kilométeres távolságon belül van a Balaton és a Holládi erdő, 12 kilométerre húzódik a Szévíz Prinsipális-csatorna.
Az épített környezet bemutatása
Sármellék és Zalavár épített környezetére jellemzőek a családi házas települések, ahol a belterületen a családi házak dominálnak. Meghatározó beépítési forma az egyedi telkes, előkertes, oldalhatáron álló beépítési mód. Szabadon álló épületek is találhatók a településeken, ez az építési mód elsősorban az intézményépületekre jellemző. Az épületek jellemzően földszintes, vagy fölszint+tetőtér, illetve emelet kialakításúak. A telkek hátsó, udvari része a telekadottságtól és mérettől függően sok helyen konyhakert, veteményes vagy gyümölcsös.
