Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülötér kármentesítése

Kármentesítés- a megvalósítás

A megoldandó probléma

A II. világháborút követő években jött létre a Sármellék és Zalavár közötti külterületen a ma már légi forgalmat bonyolító repülőtér. Ekkor épült a burkolt kifutópálya 2/3 része, az üzemanyag-tárolók egy része, a vasúti bekötő, valamint néhány lakóépület is.

A szovjet csapatok 1957-ben vették át a létesítményt. Ezt követően a kifutópályát meghosszabbították, valamint repülőgéphangárokat, raktárakat, óvóhelyeket, bunkereket, tiszti lakótelepet, legénységi körleteket alakítottak ki a területen. A gépek üzemanyag ellátása a hangárokba vivő csővezetékeken, töltőcsonkokon keresztül történt korábban. Az üzemanyagot két nagyobb tartálycsoportban (I-II. sz. tároló) és több kisebb tartályban tárolták. A területen fellelhető szénhidrogén és egyéb szennyezés a volt szovjet csapatok állomásozása idején keletkezett, ez nem körültekintő üzemeltetésnek, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb (üzemanyag ellátási) feladatok problémáihoz vezethető vissza.

A sármelléki volt katonai repülőtér 1991 áprilisától polgári repülőtérként üzemel. A repülőtér telkei 2002-ig állami tulajdonban voltak, majd 2002 nyarán önkormányzati tulajdonná vált (Zalavár és Sármellék Önkormányzat közös tulajdona 50-50%-ban).

A szovjet csapatok kivonulását követőn végzett felmérések a repülőtér egyes területeinek nagymértékű elszennyeződését mutatták ki, valamint azt, hogy a repülőtérrel közvetlenül szomszédos lakóingatlanok ásott kútjaiban megjelent szabad fázisú szénhidrogén.

A KEOP-2.4.0 pályázat keretében elvégzett aktualizáló tényfeltárás során pedig kiderült, hogy a repülőtér 380 hektáros területéből 46.3 hektár szennyezett szénhidrogén származékokkal, 18 hektár pedig szervezetlen szennyezőkkel van tele. A szennyezett talajvíz mennyisége kb.: 138 800 m³.

Az előző (1992-94 közötti) tervezett kármentesítési program különböző okok miatt kudarcba fulladt. Most azonban a közbeszerzési pályázatok előírásának köszönhetően a projektet mindenképpen sikeresen be kell fejezni.

A megvalósítás:

Hosszas mérlegelés után a projektgazdák - szakemberek bevonásával – az „ex situ on site” módszer alkalmazása mellett döntöttek, mely a széles körben alkalmazott un. „pump and treat” technológiát egészíti ki az intenzifikált biodegradációs eljárással. A módszer lényege, hogy a szennyezett talaj feletti humuszt, valamint a nem szennyezett talajt eltávolítják és egy előre kialakított helyen tárolják (deponálják). A kitermelt szennyezett talaj a helyszínen kialakított szigetelt biodepóniába kerül, ahol saját szénhidrogén-degradáló mikrobái végzik a szennyezést okozó szénhidrogén lebontását. Az így kialakított munkagödörben összegyűlő szennyezett talajvizet folyamatos kitermelés mellett tisztítják. A munkagödröt a szennyezett talajvíz megtisztítását követően a megtisztított, valamint a tiszta – előzőleg deponált – talajjal töltik fel. A munkagödörből kitermelt szennyezett talajvízzel párhuzamosan a szennyezett területen belülről, önálló termelőkutakból is folyamatosan történik szennyezett talajvíz kitermelés. A kitermelt és a területen belül megtisztított talajvíz szintén a területen belül kerül visszaszikkasztásra. Az itenzifikált biodegradációs eljárásra pedig azért van szükség, mert a szennyezett terület mintegy 3 hektárnyi részén el nem bontható épületek és térburkolatok – terminál és cargo, valamint gépjármű- és repülőgép parkolók – találhatók.

Maga a megvalósítás 5 fő szakaszból áll, melyek 4 éven keresztül (2011-2015) tartanak.

1. Az első a projekt irányítói, műszaki ellenőri (kármentesítés ideje alatt folyamatos)
2. a második a területi előkészítési időszak
3. Ezt követi a kivitelezési fázis, mely a kiválasztott, és az előzőekben leírt módszer kiépítését takarja
4. A negyedik szakasz a kiépített kármentesítő rendszer üzemeltetése a szennyezet felszín alatti víz kármentesítése céljából kiépített, szennyezett felszín alatti vizet kitermelő, a kitermelt vizet megtisztító, valamint a megtisztított vizet visszaszikkasztó rendszer teljes üzemeltetését jelenti. Ezen felül természetesen folyamatosan üzemeltetni szükséges a kiépített in situ rendszert, valamint el kell végezni a kitermelt szennyezett talaj és földtani közeg teljes mennyiségének megtisztítását.
5. Az ötödik, egyben befejező szakasza a terület helyreállítási munkálatokat takarja.

A megvalósítás, kivitelezés fázisai:

Terület előkészítési munkálatok:

• kiviteli terv elkészítése
• növényzet eltávolítása
• lőszermentesítés
• kármentesítést akadályozó műtárgyak szükséges mértékű elbontása:
  • tartály- és csővezetékek
  • épületek
  • iparvágány
  • szilárd térburkolatok
• közművek áthelyezése
• humusz letermelése, deponálása

Kármentesítési kiviteli munkálatok:

• szennyezett talajvizet kitermelő rendszer kiépítése
• szennyezett talajvizet tisztító rendszer kiépítése
• szennyezett talajvizet visszaszikkasztó rendszer kiépítése
• vízzáró résfal építése
• in situ felszín alatti vizet és földtani közeget tisztító rendszer kialakítása
• monitoring rendszer kialakítása
• szigetelt biodepónia kialakítása
• talaj és földtani közeg kitermelése (kb. 470.000 m³)
• régészeti szakfelügyelet a kitermelési munkálatok során

Kármentesítési üzemeltetési munkálatok:

• kiépített víztermelő-, tisztító-, és szikkasztó rendszer üzemeltetése
• a kitermelt szennyezett talaj és földtani közeg biodepónián történő kezelése, tisztítást követő visszatöltése
• kiépített in situ felszín alatti vizet és földtani közeget tisztító rendszer üzemeltetése
• kiépített monitoring rendszer üzemeltetése
• az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékok kezelése

Terület helyreállítási munkálatok:

• műszaki beavatkozás záródokumentációjának elkészítése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően
• kiépített víztermelő-, tisztító-, és szikkasztó rendszer teljes felszámolása
• az elbontott iparvágány egy nyomvonalon történő visszaállítása
• kezelő és deponáló térrészek elbontása
• tereprendezési munkálatok elvégzése

A kivitelező prezentációja

A projektmenedzsment prezentációja

A projekt környezeti hatásai:

A kármentesítési feladatok elvégzése kedvezőbb életkörülményeket teremt a társadalom minden tagja számára. A projekt sikeres végrehajtása lehetőséget biztosít a repülőtér területén dolgozók, és az utazóközönség számára a tiszta és egészséges munka- és környezeti körülmények kialakításához. A fenntarthatóság másik kulcseleme a kármentesítendő terület közvetlen közelében élő lakosok, a még szennyezéssel nem érintett tiszta földtani közeg és felszín alatti víztest, valamint a terület közvetlen környezetében a védett természeti értékeink megóvása, mely a projekt befejeztével szintén teljesül.

A gesztor, Sármellék Község Önkormányzata, valamint a partner Zalavár Község Önkormányzata, anyagi lehetőségeiktől függetlenül teljes mértékben elkötelezett az esélyegyenlőség megteremtése és fenntartható támogatása mellett. Így a projekt során kiemelt szerepet kap a létesítés, építés ideiglenes helyigényének és hatásterületének minimalizálása, melynek eredményeképpen nem kerül igénybe vételre olyan területrész, amely ne volna nélkülözhetetlen a kármentesítés sikeres befejezéséhez.