Társulás
Sármellék és Zalavár Község Önkormányzatának képviselői 2010. március 2-án aláírták azt a Társulási Megállapodást, mely lehetővé teszi, hogy az így létrejött Társulás részt vegyen a KEOP 2.4.0 programban („Szennyezett területek kármentesítése feladatainak elvégzése”), mely jelen esetben a volt szovjet katonai repülőtér környezeti kármentesítésére vonatkozik.
A projekt megvalósítási szakaszában a Projektgazda – az előkészítési szakaszban megalakult, jogi személyiségű – a Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás, melynek gesztora Sármellék Község Önkormányzata.
Az Önkormányzati Társulást (8391 Sármellék, Dózsa György utca 324.) 2010. március 16-i bejegyzési dátummal 774006 törzskönyvi nyilvántartási számon a Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles törzskönyvi nyilvántartásba bejegyezték.
A társulás szervei:
- Társulási Tanács
A Társulás döntéshozó szerve, melybe a részt vevő önkormányzatok 3-3 tagot delegálnak, testületi határozattal, az önkormányzati ciklus időtartamára. A Tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben. Feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését a Sármellék és Szentgyörgyvár Községek Körjegyzősége látja el. - Társulás Elnöke
A társulási Tanács tagjai közül választják, személyére bárki tehet javaslatot aki a Társulás tagja. Az Elnök képviseli a Társulást, távollétében, vagy akadályoztatása esetén feladatait az Elnökhelyettes látja el. Megbízatása az önkormányzati tisztsége megszűnésének napjáig áll fent. - Társulás Elnökhelyettese
Személyére az Elnök tesz javaslatot, de megválasztásához a Tanács tagjainak egybehangzó „igen” szavazat szükséges. Feladata az Elnök helyettesítési és munkájának segítése. Megbízatása önkormányzati tisztségének megszűnése napjáig áll fent. - Bizottságok
A Társulási Tanács egyes feladatainak végrehajtásához létrehozhat eseti munkabizottságokat, és határozatával bármikor meg is szüntetheti azt. Tagjainak számát és személyét a Tanács tagjai határozzák meg.
Települések bemutatása:
Sármellék:
Sármellék a Kis-Balaton kapujaként is ismert 1800 lelket számláló Zala megyei község, mely a Balaton és Hévíz „hátterében” helyezkedik el. A község területét a víz közelsége miatt már ősidők óta lakják. A környéket az élénk állatvilágnak köszönhetően ma is világhírű madárparadicsomként tartják nyilván.
Létrejöttét a XIV századból ránk maradt írások szerint Csütörtökhely és Hégenföld összeolvadásának köszönheti, a Sármellék megnevezés legelőször 1474-ben tűnik fel. A mai értelemben vett település Keszthelytől mintegy 15 km-re, a Zala folyó és a 76-os főközlekedési út mellett, Alsópáhok és Zalavár között található.
A középkorban még kisnemesek által uralt falu a török hódoltság ideje alatt teljesen elnéptelenedett, majd 1731-ben új életre kelt. A XIX. század végére pedig már része volt a fővárost Fiumével összekötő Déli Vasútnak. A XX. század elején nemesi birtokok egy részén házhelyeket parcelláztak, a falu déli irányba egészen Égenföldig terjeszkedett. 1910-ben a lakosság nagy része mezőgazdaságból élt. A község és a területét alkotó Égenföld és Kis-Devecser 1941-ben egyesült Sármellék néven.
Turisztikai szempontból Sármellék kiváló helyen fekszik, hiszen közel van a Balatonhoz és az olyan híres fürdőhelyekhez, mint Hévíz, Zalakaros, vagy Kehida.
A kármentesítésben érdekelt katonai repülőtér 1951-52-ben épült Sármellék és Zalavár határában, mely később szovjet kézbe került. 1991 óta már kizárólag polgári forgalmat bonyolít, mára pedig nemzetközi repülőgépeket is fogad.Sármellék keleti területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A védett területek alsó területe, a Kis-Balaton II. tározója pedig fokozottan védett körzet.
További információk a www.sarmellek.hu oldalon:
Sármellék Község Önkormányzata
8391 Sármellék, Dózsa György u. 324.
Horváth Tibor, polgármester
Telefon: 06-83/355-001
Zalavár:
A Kis-Balaton két tározója közötti északi földnyelven elhelyezkedő Zalavár nagy része víz alatt fekszik, illetve mocsaras, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fontos része.
A település történelme egyben a Vársziget története is, amely Zalavár határában található.
Az 1987-es ásatáskor a régészek Balatonhídvég határában a késő bronzkori halomsíros kultúra egy telepét tárták fel. Az előkerült cserépedények alapján valószínűsíthető, hogy a területet már i.e. 1200 körül lakhatták.
A Nyitráról elűzött Pribinia fejedelem 840-ben telepedett meg Várszigeten, ahol több templomot is emeltetett. Ennek köszönhetően a térség a keresztény térítések középpontjává vált. Többek között Cyrill és Metód szláv hittérítő püspök is hosszabb időt töltött itt. Erre emlékeztet a Janzer Frigyes készítette két emlékoszlop.
A legújabb régészeti feltárások arra engednek következtetni, hogy Zalavár volt a Karoling Birodalom keleti központja. Itt a szigeten építette fel 855-860 között a salzburgi Liupram érsek azt a háromajtós, folyosókriptás zarándoktemplomot, amelynek szentélyében helyezték el Szent Adorján mártír mumifikálódott holttestét. Az ásatások befejeztével a bazilika romjait konzerválták, majd újra felszentelték, és a millenniumi szentmisét itt celebrálta Erdő Péter bíboros.
Az újabb régészeti munka eredménye a Szent Adorján templomtól délre megtalált fából készült több emeletes palota együttes, amely a salzburgi érsek tartózkodási helye volt. Emellett rábukkantak még a személyzet kisebb épületeinek maradványaira, valamint egy kőlapokkal bélelt kútra. A legfrissebb lelet a Karoling-birodalomból származó cseréptöredék, rajta a világon ismert legkorábbi glagolita írásjelekkel.
A honfoglaló magyarok is megkedvelték a szigetet. 1019-ben Szent István alapított monostort, ahol bencés apátság működött. A XI. század végétől Vársziget-Zalavár a vármegye központjává vált. Miután a bencések elmenekültek a törökök elől a kolostor és a templom végvárrá változott. Az erődítmény később I. Lipót császár a többi magyar erősséghez hasonlóan felrobbantotta.
Az ispánsági vár plébánia templomának helyén kápolna épült, amely a millenniumi ünnepen kiállítások helyszíne volt.
A történelmi levegőjű sziget egyre kedveltebb a turisták körében, ugyanis a Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Kis-Balaton Ház a térség vízi és elővilága mellett a történelmi múltat is megmutatja a modern technika segítségével. A gyermekes családokat a „vizes” játszótér várja, a Kis-Balaton pedig kölcsönzött kerékpárokkal, vagy külön kisbusszal és többnyelvű magnós-idegenvezetéssel a korábbinál hosszabb túrán is megismerhető.
A napjainkban mintegy ezer lelket számláló Zalavár életére a balatoni, s a térségben fejlődő termálturizmus, és a szomszédos nemzetközi repülőtér hat kedvezően, mely már része a kármentesítési programnak. A település lakói büszkék múltjukra és jelenükre, mindent megtesznek azért, hogy az ámulatba ejtő régészeti értékekkel rendelkező és természeti értékekben gazdag ősi település a múlt gyökerein, kultúráján tovább élve fejlődjön.
Zalavár Község Önkormányzata
8392 Zalavár, Dózsa György u. 1.
Tel: (83) 354-094, (83) 354-039
Tel/Fax: (83) 354-001
